Bárá cáypárnyez ælwhes cá wíláfru! Nuyon düsu cá vérbz ráķjećyi.
Három csoportba oszthatók az igék. A szabályos ragozásúak, a tőhangváltósok és a vegyes ragozásúak. Idegen kifejezésekkel pedig pozitív ragozásúak, negatív ragozásúak és a pogatív ragozásúak. De előtte az igei személyragok:
-e (E/1.); -á (E/2.); -i (T/1.); -u (T/2.); -é (T/3.)
Szabályos igeragozás:
Akkor szabályos vagy pozitív ragozású az ige, ha maga a szótöve mássalhangzóra végződik.
Pl.: seret. Ezt az alanyi személyragokkal látjuk el e,á,i,u,é. Maga a szótő változatlan.
Tőhangváltás:
Ebben az esetben maga az ige végén levő magánhangzó "hajlik" el az alanyi személyragok egyikébe.
Pl.: twová. Így változik az alakja: twove, twovi, twovu, twové. Maga a szótő változik meg.
Vegyes igeragozás:
Húha, itt aztán baj van. Ugyanis itt szerepelnek azon igék, melyeket lehetne szabályosan és tőhangváltással is ragozni. Másnéven ezek a pogatív ragozású igék.
Pl.: flo. Lehetne szabályosan floe,floá,floi,flou,floé, de lehetne akár tőhangváltással is fle,flá,fli,flu,flé.
Szerencsére van egy támasz ami segít ebben. Ha az ige magánhangzóra végződik, és az a magánhangzó mély, akkor többnyire szabályos ragozásúak az igék. Ha magas magánhangzóra végződnek és előtte 2 mássalhangzó van, akkor tőhangváltósak.
Pl.: tvi. Így néz ki tve,tvá,tvu,tvé, de ki nézhetne így is tvie, tviá, tviu, tvié.
Vegyünk néhány példát:
a, Préfl - Préfle, préflá, préfli, préflu, préflé. (játszik vmit/vmivel/vkivel)
b, Ákisne - Ákisná, ákisni, ákisnu, ákisné. (hisz vmiben/vkiben)
c, Mös - Möse, mösá, mösi, mösu, mösé. (néz vmit/vkit)
d, Inqra - Inqre, inqrá, inqri, inqru, inqré. (bátorít vkit)
e, Sento - Sente, sentá, senti, sentu, senté. (őriz vmit/vkit)
Káste, hæ düsu cá Ćer lánmá, mæ cejt thiy eytoó.
Három csoportba oszthatók az igék. A szabályos ragozásúak, a tőhangváltósok és a vegyes ragozásúak. Idegen kifejezésekkel pedig pozitív ragozásúak, negatív ragozásúak és a pogatív ragozásúak. De előtte az igei személyragok:
-e (E/1.); -á (E/2.); -i (T/1.); -u (T/2.); -é (T/3.)
Szabályos igeragozás:
Akkor szabályos vagy pozitív ragozású az ige, ha maga a szótöve mássalhangzóra végződik.
Pl.: seret. Ezt az alanyi személyragokkal látjuk el e,á,i,u,é. Maga a szótő változatlan.
Tőhangváltás:
Ebben az esetben maga az ige végén levő magánhangzó "hajlik" el az alanyi személyragok egyikébe.
Pl.: twová. Így változik az alakja: twove, twovi, twovu, twové. Maga a szótő változik meg.
Vegyes igeragozás:
Húha, itt aztán baj van. Ugyanis itt szerepelnek azon igék, melyeket lehetne szabályosan és tőhangváltással is ragozni. Másnéven ezek a pogatív ragozású igék.
Pl.: flo. Lehetne szabályosan floe,floá,floi,flou,floé, de lehetne akár tőhangváltással is fle,flá,fli,flu,flé.
Szerencsére van egy támasz ami segít ebben. Ha az ige magánhangzóra végződik, és az a magánhangzó mély, akkor többnyire szabályos ragozásúak az igék. Ha magas magánhangzóra végződnek és előtte 2 mássalhangzó van, akkor tőhangváltósak.
Pl.: tvi. Így néz ki tve,tvá,tvu,tvé, de ki nézhetne így is tvie, tviá, tviu, tvié.
Vegyünk néhány példát:
Milyen ragozásúak a következő igék?
a, Préfl - Préfle, préflá, préfli, préflu, préflé. (játszik vmit/vmivel/vkivel)
b, Ákisne - Ákisná, ákisni, ákisnu, ákisné. (hisz vmiben/vkiben)
c, Mös - Möse, mösá, mösi, mösu, mösé. (néz vmit/vkit)
d, Inqra - Inqre, inqrá, inqri, inqru, inqré. (bátorít vkit)
e, Sento - Sente, sentá, senti, sentu, senté. (őriz vmit/vkit)
Káste, hæ düsu cá Ćer lánmá, mæ cejt thiy eytoó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése